Könyves Magazin

Mit kezdjünk a kötelező olvasmányokkal, amikor a legújabb PISA-mérés szerint romlik a szövegértésünk? Hogyan állnak most a kötelezők, vajon kell-e több szabadság, kortárs szöveg és női szerző a tantervbe? Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander idézi fel iskolai olvasmányélményeit, Tasi Annabella pedig a romániai kötelezők kötelezők világába vezeti be a hallgatókat a legújabb Szauna adásban. Szó esik Christopher Nolan Odüsszeia feldolgozásáról és az adaptációk hatásáról is, sőt közelezőket is ajánlunk az adás végén. Hallgassátok meg a podcastet! A podcast témái: PISA-mérés és a szövegértés válsága Iskolai kötelezők: szeretjük vagy gyűlöljük? Miért fontos kötelezőket olvasni? Milyen művek határozzák meg a romániai oktatást? Az új kormány lehetséges változtatásai és szakmai irányok Hogyan lehetne jobb élmény a kötelezők olvasás? Az Odüsszeia filmről 5 kötelező, amit nem érdemes kihagyni

Fehér Renátó a 12. Margó-díj nyertese, amelyet A merénylők fénykora című regényével érdemelt ki. Miért releváns 2026-ban a toxikus férfiasságról és megszégyenítésről szóló regény? Tasi Annabella, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander beszélget az eheti Szauna adásban a Margó-díj nyerteséről és shortlistjéről, korábbi margós élményekről, illetve arról is, hogy mit várnak el egy első kötet esetében. Hallgasd meg az epizódot! A beszélgetés témái: Fehér Renátó a 12. Margó-díjas Mi a baj a férfiakkal? Miért központi kérdés a megszégyenítés? Hogyan olvassuk A merénylők fénykorát? Hogyan alakult az idei shortlist? A díj első három helyezettjéről Hogyan lett meghatározó Adorjáni Panna Körbe című regénye Mit várunk el egy első kötettől? Mit adott nekünk az idei shortlist? Programajánló a Margóhoz

Miért sírunk könyveken, és miért osztjuk meg ezt a TikTokon? A To Be Read podcast évadnyitó adásában a performatív olvasás jelenségét járjuk körül, majd Loósz Johanna irodalomterapeuta mesél arról, hogyan gyógyíthat valójában az irodalom. Miben más egy terápiás alkalom, mint egy könyvklub? És mi milyen könyveken sírtunk utoljára? Kiderül az adásból. Az epizód témái: A TikTokon terjedő „sírós olvasás” jelenségéről Olvasásnépszerűsítés vagy színjáték? – „performative vulnerability” Miért vágyunk arra, hogy mi is átélhessük ezt az élményt? A sírás még csak reakció, nem terápiás eredmény. Irodalomterápia vs. könyvklub Nem kell semmiféle előképzettség az irodalomterápiához. Gyakorlatok a terápiás munkában Sírós könyveket ajánlunk To Be Read podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin podcastsorozatában izgalmas friss megjelenésekről, aktuális kedvencekről, könyves hírekről beszélgetünk hónapról hónapra. Tarts velünk te is, hallgass, nézz minket, és csatlakozz offline…

Mik voltak a kedvenc borítóink az idei Könyvfesztiválon? Valuska László, Bakó Sári és Szabolcsi Alex arról beszélget a Hungexpón, mit árul el a borító a könyvről, hogyan működik marketingeszközként, és mikor segít – vagy árt – a kiadói arculat. Szó esik a filmes borítókról, a BookTok-trendekről is, illetve bejelentkezik Puskás Ágota író, aki magának tervezi a könyveit. Hallgasd meg az epizódot! A beszélgetés témái: Gyerekkori borítóélmények – a Vuktól a Delfin-könyvekig A borító mint marketingeszköz Puskás Ágota: a szerző, aki a saját borítóit tervezi Jelenetek, motívumok vagy hangulatok – mit szeretünk? Újrakiadások és változó „életmű-arculatok” BookTok: a fordított könyvek és az eredeti borító kérdése Mit gondol a Könyvfesztivál közönsége? Kedvenc borítóinkat ajánljuk

A Könyves szerkesztőségi podcastja, a Szauna nem kevesebbet vállal, mint szembenézni a mesterséges intelligencia hatásával, az olvasási szokások átalakulásával, amihez Cory Doctorowot is segítségül hívjuk. Beszélünk az algoritmusok okozta kulturális buborékokról, az AI-jal írt tömegkönyvekről, az emberi kapcsolódások iránti vágyról, valamint az AI és az ember viszonyát feldolgozó legfontosabb olvasmányokról. A Könyves Magazin podcastjában Chilembu Krisztina, Szabolcsi Alex és Valuska László a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról jelentkeznek. A beszélgetés témái: Az olvasás mint a szabadság megőrzésének eszköze A digitális eszközök térnyerése miatt csökken-e az olvasás szerepe? Mit mond Cory Doctorow az AI-ról? Személyes AI-tapasztalatok Algoritmusok és tartalomfogyasztás AI az irodalomban A digitális elszigetelődéssel vs. offline terek Az AI témájához kapcsolódó köteteket ajánlunk

A Könyvfesztiválra kitelepült Szauna podcastünk legújabb adásában a memoárokat és az életrajzi könyveket beszéltük ki. Miért ennyire népszerűek? Hogyan olvassuk őket? És miket várunk az újdonságok közül? Rengeteg könyvcímet emlegettünk, hallgassátok! A podcast témái: Könyvfesztiválos élmények: kijutni a Hungexpóra A mesterséges intelligencia és az olvasás Betegségnaplók: Siri Hustvedt, Szentesi Éva és Urfi Péter Színészmemoárok: Mácsai Pál, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György Sztármemoárok: Matthew Perry, Matthew McConaughey A válástörténetek mindenek felett? Az élő adás varázsa: hozzászól az olvasónk! A Salt Path-botrány „Az önéletrajziság elvárja tőlem, hogy elhiggyek mindent” Valóságigény egy bizonytalan világban

Október első hétvégéjén minden a Könyvfesztiválról szól Budapesten! Vadonatúj szerkesztőségi podcastünkben, a Szaunában, kibeszéltük, miért szeretjük a svájci Nelio Biedermann (Lázár), az ír Colm Tóibín (Brooklyn, Long Island, A Varázsló) és az osztrák Tonio Schachinger (Valós idők; Nem úgy, mint ti) könyveit – olyan szerzőkről van szó, akik mind itt lesznek a Könyvfesztiválon! A podcast témái: Miért szeretünk fesztiválozni? Az ír sztár, Colm Tóibín: a Brooklyntól Thomas Mann életéig Először és utoljára jár a Lázár szerzője Budapesten? A Z generációs családregény: mi a titka? Nyelvi megmunkáltság vs. történet: Biedermann és Szalay Tonio Schachinger: Szoboszlai Dominik, macskás profilkép és gamervilág Szerkesztőségi könyvajánló: mit olvasunk ősszel?

Elindult a Magyar hangja, a Könyves Magazin világirodalmi podcastsorozata. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra látogató ír szerző, Colm Tóibín fordítóival, Kada Júliával és Greskovits Endrével beszélgettünk a fordítás műhelytitkairól, „szigorú” Írországról, érzékletesen bemutatott női karakterekről és Thomas Mannról. A podcast témái: Hogyan lettek műfordítók? Szereplők, akikért meghasad az ember szíve Műfordítás a 70-es, 80-as években és ma Colm Tóibín, a lélek rezdüléseinek írója Miért megnyugtató könyv a Brooklyn? Szikár mondatok és az otthonkeresés Milyen Colm Tóibín Írországa? Miért fontosabbak a regényeiben a női karakterek? A Varázsló és Thomas Mann: miért szólt ekkorát ez a regény? Szerelem, szövetség és homoerotikus vágyak Könyvajánló: mit olvassunk még Kada Júlia és Greskovits Endre fordításában? A műsor házigazdája: Tasi Annabella

Az Alkotótárs podcast záróepizódjában Biró Zsombor Aurél mesél készülő regényéről, amely végül nem az eredetileg tervezett egyetemfoglalás-történet lesz, de hasonlóan izgalmas kérdéseket jár majd körül. A szerző osztályváltó nők és férfiak sorsán keresztül tervezi vizsgálni a hatalomhoz, a családhoz, illetve a társadalmi környezethez fűződő viszonyunkat. A készülő könyv mellett színházi munkái, valamint az első regényéből készülő adaptáció is szóba kerül. A beszélgetés témái: Búcsú az Alkotótárs podcastsorozattól A Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek színpadi adaptációja a Vígszínházban Az eredeti, Hogyan térdeljünk munkacímű regényterv sorsa Az új regény témája: osztályváltás-történetek A valósághoz fűződő viszony és a társadalmi-politikai térkép rajzolása A családi múlt és a generációs osztályváltás kutatása A kézirat további útja: szerkesztők, olvasók, verziók Aktuális előadások az őszi évadban

Harag Anita az Alkotótárs podcast záróbeszélgetésében arról mesél, milyen kihívásokkal néz szembe a regényírás során, és mennyiben más ez, mint a novella műfaja. Készülő könyve egy nem mindennapi szülői értekezletről szól, ahol arról vitatkoznak, megnézhetnek-e a középiskolások egy boncolást. A szerző a halálhoz, gyászhoz fűződő viszonyt, illetve a nevetés és sírás közelségét is kutatja. A beszélgetés témái: Az utolsó közös beszélgetés – ezúttal a munkatervről Mennyiben más regényt írni, mint novellát? A szerzői „kegyetlenség” kérdése – mit jelent kidobni a leírt szöveget? Az ötlet eredete: egy Duna-parti beszélgetés A szülői értekezlet mint drámai keret Saját viszony a boncoláshoz és a halálhoz Formakeresés: dráma és próza határán, olvasmányok és minták A munkacím: Nevetések Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a…

Jeanette Winterson első regényét szokás a queer irodalom egyik alapművének tekinteni, emellett viszont egy életrajzi elemekből táplálkozó és mágikus elemekkel átszőtt fejlődésregény is, amely egy fiatal lány történetén keresztül mesél az anya-lánya kapcsolatokról és a láthatatlan férfiakról, a közösségről és annak hiányáról, az árulásról és önmagunk megtalálásáról. A nő hétszer sorozat szeptemberi olvasmánya a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs.Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog?A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól.A sorozathoz kapcsolódva…

Nádas Péter 83 éves korában meghalt gombosszegi házában. A magyar és a világsajtó is az egyetemes irodalom egyik korszakos alkotóját gyászolja. A Könyves Magazin Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel, a Nádas-monográfia szerzőjével veszi végig ezt a monumentális életművet, ami évtizedek óta alakítja világunkat, nézőpontjainkat. A beszélgetés tartalmából: Bazsányi Sándort kamaszként “leterítette” az 1986-os Emlékiratok könyve, amely a borítójától a mondatszerkezetekig provokációnak számított. Két párhuzamos életmű: az 1986-os könyvhét két meghatározó műve az Emlékiratok könyve és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötete volt. Nádas prózájának védjegyei a bekezdésnyi hosszúságú, titkolózó mondatok, amelyek nem birtokolni vagy leigázni akarják a tárgyukat, hanem körüljárják azt. A káosz és a rend dinamikája Nádas prózájában: a rendvágy hajtja a formát, miközben tisztában van a rend megvalósíthatatlanságával. Az irónia Nádasnál nem egyszerű humor vagy nevettetés, hanem alapvető gondolkodás- és…

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című kötet bemutatóján Mátyás Kitti, a Könyves Magazin és a Margó Irodalmi Fesztivál kommunikációs vezetője Erdei Zsófiával, a Dentsu kreatívigazgatójával, valamint Bárány Tibor filozófussal és irodalomkritikussal beszélgetett arról, hogyan vált a Nobel-díj a világ egyik legerősebb kulturális márkájává, mit jelent a „Krasznahorkai-brand”, és milyen szerepe van a kommunikációnak egy író nemzetközi ismertségének alakításában. A beszélgetés témái: A Nobel-díj mint globális kulturális márka Hogyan válik egy író nemzetközi márkává? A Krasznahorkai-brand és a szerző nyilvános imázsa Mit jelent a Nobel-díj Krasznahorkai életműve számára? A hosszú mondatok mint irodalmi és kommunikációs védjegy Marketing és hitelesség a kortárs irodalomban Tudatosan felépíthető-e egy Nobel-díjas életmű? Az olvasóvá nevelés és Krasznahorkai jövőbeli kulturális hatása ---------- Tudj meg mindent Krasznahorkairól!2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200…

A TBR legújabb adásában Bakó Sára, Bognár Edmond és Szabolcsi Alexander Krasznahorkai László Sátántangó című regényét vitatja meg a Nobel-díj apropóján. Szó esik az első olvasásélményekről, a nehéz nyelvezetről és tördelésről, a regény keletkezéstörténetéről, a mű egyetemes hatalomkritikájáról, a Tarr Béla-film jelentőségéről, valamint ajánlott magyar szépirodalmi olvasmányokról Mészölytől Esterházyn át Nádasig és Tompa Andreáig. Bevezetés, köszöntés, a vendégek bemutatása Első olvasói találkozás Krasznahorkaival – Edmond és Alex útja A "nehéz olvasni" mítosz – nyelvezet, tördelés, befogadhatóság Hosszú mondatok és ritmus – meditatív olvasásélmény Bécsi hagyatékkutatás és a regény keletkezéstörténete (disznóherélés, Esterházy) Sátántangó a magyar posztmodernben – kritikai fogadtatás Egyetemes témák: hatalom, manipuláció, hamis megváltás Hangoskönyv-élmény és a figyelem kérdése (Z generáció) Nemzetközi siker – Tarr Béla filmje, díjak és a Nobel utáni hype Ajánlott magyar szépirodalmi könyvek

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk bemutatóján Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója Dávid Annát, a Magvető Kiadó igazgatóját és Szilák Flóra irodalomtörténészt kérdezte. A beszélgetés témái: Mióta van benne a levegőben, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kaphat? A Nobel-ünnepség Stockholmban Dávid Anna szemével. Mikor érezték, hogy világméretű életmű készül? Milyen irodalmi közegbe érkeztek a Krasznahorkai-művek a nyolcvanas években? Mit kell tudni Krasznahorkai keleti témájú regényeiről? Hogyan szerkesztik a Krasznahorkai-szövegeket a Magvetőben? Tudj meg mindent Krasznahorkairól!2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig.Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan…

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Vágvölgyi B. András újságíró, író, filmrendező és Török Ferenc filmrendező beszégletett Szabolcsi Alexanderrel, a kiadvány egyik szerzőjével. A két rendező mesélt arról, hogyan kezdődött a barátságuk Krasznahorkaival, hogyan kerültek kapcsolatba az íróval és Tarr Bélával, és mit jelent nekik ma a Sátántangó.Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban.A beszélgetés témái: Hogyan barátkozott össze Krasznahorkai László és Vágvölgyi B. András? Milyen volt Vágvölgyi B. András és Tarr Béla kapcsolata, és min vesztek össze? Miért nehéz magas irodalomból filmet készíteni? Milyen volt Vágvölgyi B. és Krasznahorkai közös világkörüli utazása a kilencvenes években? Hogyan kerültek New Yorkban Allen Ginsberg lakásába? Hogyan született meg az „apokalipszis szakértő” titulus? Hogyan jelennek meg a 12-es szerkezetek Krasznahorkai műveiben? Ugyanúgy nézzük-e a Sátántagót ma, mint a kilencvenes években? Tudj meg mindent Krasznahorkairól!2025 végén Nobel-díjjal…

Az Alkotótárs podcastben arra kértük az ösztöndíj két győztesét, hogy válasszanak egy-egy számukra inspiráló, de nem az irodalmi közegben mozgó alkotót, majd páros beszélgetésre invitáltuk őket. Biró Zsombor Aurél Rába Roland színészt hívta meg a stúdiónkba, aki hosszú szabadúszás után a következő évadtól az Örkény István Színház társulatának tagja lesz. Mennyire feladata a művészetnek, hogy reagáljon a jelenre? És hogyan néz ki a színházi munka az író, illetve a színész szemszögéből? Ezekről esett szó az epizódban. A beszélgetés témái: Milyen színházi évadot zártak a vendégek? Hogyan fonódott össze Biró Zsombor Aurél és Rába Roland pályája? Hogyan készült a Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című darab? Mennyiben működik másképp a filmes világ? Hogyan készül a forgatókönyv, illetve a színházi és a prózaszöveg? Sokféle színészi hozzáállás van a szövegekhez. „Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál.” Az egyetemfoglalás élményéről Készül a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek színpadi…

A TBR podcast júliusi adásaiban különleges kihívásba kezdünk: a Könyves Magazin Krasznahorkai-különszámának megjelenése apropóján utánajárunk, hogyan olvassa a Z generáció a Nobel-díjas szerzőt. Első vendégünk Bánki Beni slammer, költő, influenszer, akivel A magyar nemzet biztonsága című regényt beszéltük ki. Az epizód témái: Unatkozás helyett olvasás „Van egy nagyon erős könyves közösség, ami online létezik.” Irodalommal foglalkozni nem feltétlenül jelent különcséget. A nagy követőbázis felelősségéről Belépés a Krasznahorkai-univerzumba Krasznahorkai nemcsak tragikus és súlyos, hanem humoros is. A megszállottság mint központi téma „Én tudtam ezzel a sodrással menni.” Mennyire szól ez a könyv a magyar nemzetről? Az online nyilvánosság újra díjazni kezdi az őszinte lelkesedést? Mennyire befogadható Krasznahorkai a Z generáció számára?

A Flair podcast újabb epizódjában Valuska László vendége Tolvaj Zoltán, aki megírta vaskos első regényét Árvajel címmel (olvass bele!). A hosszú ideig formálódó szöveg egyszerre tekinthető egy generáció történetének és egy ország látleletének, miközben a személyes múlttal is szembenéz. A szerző elmondása szerint a kötet harminc év online és offline szövegtermését, családi traumáit, valamint függőségeit dolgozza fel egy huszonéves narrátor szemszögéből. A kész mű komoly önfelfedezési és tisztulási folyamat eredménye, amely a költőként ismert szerzőt prózaíróvá avatta. A beszélgetés témái: Hogyan lett a költőből regényíró? A könyv anyaga 20-30 éve formálódik. A csernobili katasztrófától a NER korai időszakáig Generációs és társadalmi keresztmetszet Autofikció és függőség mint menekülés Hogyan tudta végül lezárni a szöveget a szerző? Mire utal a cím?

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Tasi Annabella a kiadvány főszerkesztőjével, Valuska Lászlóval, felelős szerkesztőjével, Ruff Orsolyával, valamint Polgárdi Ákossal, a kötet művészeti vezetőjével beszélget. Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban. A beszélgetés témái: Október 9-én Krasznahorkai megkapta a Nobelt: hogyan fogadták a hírt a beszélgetés résztvevői? A magyar kultúrának reagálnia kell egy ekkora eseményre. Kinek szól ez a kiadvány? Hogyan alakult ki a kötet „táncrendje”? Hogyan lehet a vizualitással közelíteni ehhez a gigantikus életműhöz? „Az olvasót tartottuk szem előtt.” „Végig az hajtott, hogy minél több új dolgot megtudjak Krasznahorkairól.” A Sátántangó mint az életmű középpontja Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról,…

Természetesen nem maradhatott ki a könyvheti beszélgetéssorozatunkból Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi sem, hiszen nem mindennapi vállalkozásba fogtak: írtak ketten egy regényt. A Hullámzó horizont egy Amerikában nevelkedett magyar lány, Kiss Villő identitáskeresését követi nyomon, aki a ’90-es évek Budapestjére látogat. Hogyan született meg a főhős, és miként alakult ki a könyv nyelvezete? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Mit kell tudni Kiss Villőről? Manhattan és Lipótváros Amerikában magyar, Magyarországon amerikai, avagy a kettős kívülállóságról Hogyan köthető a történet a jelen politikai helyzetéhez? Két különböző írói háttér, közös könyv Milyen hangot választottak a regényhez?

A Flair podcastben Valuska László Markovics Botonddal is beszélgetett legújabb, Bionauták című sci-fi regényéről. A könyv alapkoncepciója szerint a Sirius A csillagnál felfedeznek egy bolygószerű, húsból álló lényt, amelyet aztán kizsákmányolnak a nagyvállalatok. Az epizód kitér a tudomány és a fantázia egyensúlyára, a húsfogyasztás társadalomkritikai aspektusaira, a magyar sci-fi-írók helyzetére, valamint a szerző Substacken végzett tevékenységére is. A beszélgetés témái: Hogyan született meg a különleges alapötlet? A regény a jelenkori fogyasztói társadalom és a kapitalizmus kritikája is. Érző lény-e a karneusz? Hogyan ötvözte a szerző a tudományt és a fantáziát? Magyar sci-fi szerzőnek lenni egyfajta „outsider” érzés. A kiszámíthatatlan közösségi platformok helyett az író a Substacket használja. Mit olvashatunk legközelebb Markovics Botondtól?

Különleges epizóddal folytatódik az Alkotótárs podcast: arra kértük az ösztöndíj két győztesét, hogy válasszanak egy számukra inspiráló, de nem az irodalomban mozgó alkotót, majd közös beszélgetésre hívtuk őket. Harag Anita választása Giliga Ilka Junior Prima-díjas magyar díszlet- és jelmeztervezőre esett, így elsőként őt köszönthettük a stúdiónkban. Mi a közös kettejük munkájában, és mennyire érzik szabadnak jelenleg az alkotói tevékenységüket? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan találkozott Harag Anita Giliga Ilka munkásságával? Hogyan hatnak az alkotási folyamatra a különféle díjak, elismerések? A saját valóságunkat könnyebb leképezni alkotóként vagy a távolabbi világokat? Hogyan dolgozik egy díszlet- és jelmeztervező? Min múlik, hogy valakiből jó „alkotótárs” lesz-e? Mennyiben más filmen, színházi előadáson vagy klipen dolgozni? Hogyan alakult Giliga Ilka pályája? Mennyire érzik szabadnak jelenleg a munkájukat? Milyen térben történik az alkotás? Igaz-e, hogy az írás magányos, míg a tervezés…

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel Bognár Edmonddal (Edmond Könyvkuckója) hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben Kiss Kriszta (Könyvtársak) csatlakozik hozzánk, és David Szalay Booker-díjas regényét, a Testet beszéljük ki, majd szót ejtünk a könyvklubok erejéről, és természetesen olvasnivalókat is ajánlunk. A beszélgetés témái: Élménybeszámoló az Ünnepi Könyvhétről Milyen olvasmányélmény volt a Test? A kamaszkori élmények döntő hatással bírnak. A főszereplő olyan, „mint egy csukott könyv”. Valóban érzelmes könyv a Test? A regény szűkszavú nyelvezetéről Miért megosztó könyv a Test? A „sztárkönyvklubok” jelentőségéről Mitől lesz valami jó „könyvklubos olvasmány”? Könyvklubos könyveket ajánlunk! TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk…

A futballszakíró és podcaster, Kele János megírta a Futballhatalom című könyvét, amelyben 10 ikonikus mérkőzésen keresztül mutatja be a magyar foci és a mindenkori politika összefonódását az 1924-es egyiptomi csapástól a rendszerváltáson át napjainkig. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László hatalomgyakorlásról, politikai manőverekről és a foci erejéről kérdezi a szerzőt. A beszélgetés tartalma: A futball a tömegek mozgatása miatt hatalmi tényező Kétirányú függőség: a politika és a futballt egymást használja a saját céljaira Budapest-központúság és az első törés: az 1924-es olimpiai vereség utáni politikai bűnbakkeresés A Rákosi- és a Kádár-korszak hataomtechnikai gyakorlatai A 90-es évek vadkapitalizmusa, amikor a politika kivonult a fociból Mi lesz most a magyar focival a kormányváltás után?

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári beszélget Viszkok Fruzsi tartalomgyártóval, aki korábban a TBR podcast vendége is volt. Fruzsi friss olvasmányélményei mellett (Darvak vonulása) mesélt a könyvheti vásárlásairól is: természetesen a Test és a Lázár körüli hype őt sem kerülte el. A beszélgetésben szóba került az olvasás rutinná alakítása, a szépirodalom helyzete a TikTokon, valamint kedvenc gyerekkori könyves emlékek is. Hallgasd meg az epizódot! A beszélgetés témái: Viszkok Fruzsi legfrissebb meghatározó olvasmánya Lisa Ridzén Darvak vonulása című könyve. A Könyvhét hangulata: nyüzsgés, újdonságok, közösség Könyvheti vásárlások: „sztárkönyvek” beszerezve Komfortolvasmányokkal egyensúlyt teremteni Mennyire nyitottak a fiatalok Krasznahorkai életművére? Olvasási rutin és tudatosság: akár napi 5 perc olvasás is megéri! Fruzsi számára sem ismeretlen a Pony Club!

A Könyvhét legviharosabb napján Purosz Leonidasz a vendégünk a Flair Podcastben, akivel Honvágy című harmadik kötetéről beszélgetünk (olvass bele!). A szerző mesél félig görög származásáról, polgárháborús menekült nagyszülei történetéről – amely nem mellesleg új drámáját ihlette –, valamint a transzgenerációs otthontalanság érzéséről. A beszélgetés témái: A szerző családi háttere és különleges neve A címadó dráma a nagyszülők történetét dolgozza fel. Állandó készenléti állapot és elvágyódás mint transzgenerációs örökség Hogyan épült fel a Honvágy című kötet? A közösségélmény lehetőségeiről Családi beszámolók vagy történelmi kutatás? A versírás már nem életforma, hanem kitüntetett alkalom.

A Flair Podcast újabb vendége Horváth Adél, aki Sok ördögök címmel írta meg izgalmas első regényét. A történet egy partiumi fiktív faluban játszódik, ahol egy tragédia után elkezdenek felszínre kerülni a lakók féltve őrzött titkai. A cselekményt a babonák, a román és magyar folklór elemei, valamint a fojtogató társadalmi elvárások is formálják. De kik a prikulicsok? Hallgasd meg az epizódot, és derítsd ki! A beszélgetés témái: Az első, izgalommal teli kötetbemutatók A Sok ördögök egy fiktív településen játszódó faluregény. Hogyan inspirálódott a szerző a saját családi gyökereiből, illetve néprajzi kutatásokból? Babonák mint megküzdési mechanizmusok Milyen jelentősége van a borítón látható figuráknak? A szerző öt évig dolgozott a köteten. A szépirodalom és a zsánerirodalom határán

A Könyves Magazin FLAIR Podcastjában Valuska László beszélget Kömlődi Ferenc jövőkutatóval az Öröklétek című új kötetéről. A könyv az emberi élettartam meghosszabbításának technológiai és etikai kérdéseit, a transzhumanizmust, valamint a sci-fi jövőformáló szerepét járta körül. A szerző kiemelte a mesterséges intelligencia, az agyszámítógép-interfészek és a szintetikus biológia fúzióját, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb veszélyt nem a technológia, hanem az emberi hatalomvágy jelenti.A beszélgetés tartalma: Az öröklét és élettartam-hosszabbítás Transzhumanizmus és evolúció A sci-fi és a jövőkutató felelőssége Társadalmi kihívások és egyenlőtlenség Az ember mint valódi veszélyforrás Ellenállás és technofeudalizmus

Csepelyi Adriennel új, Otthonról haza című novelláskötetével vendégeskedett a Könyves Magazin FLAIR Podcastjában. Zenei inspirációkról, szatmári tájszólásról, megbélyegzettségről, a férfiak uralta újságírói szakma nehézségeiről, valamint a népi és urbánus identitásról beszélgetett Valauska László a szerzővel. A beszélgetés témái A norvég folktól a K-popig Nyelvi elnyomás és a tájszólás traumája A saját hang és az identitás visszaszerzése A népi és urbánus kettősség megférése Az írás mint túlélési terápia és megérkezés

A Flair Podcast vendége György Tekla (@teklakonyvei), aki a 13 éve indított könyves blogjától kezdve mesél nekünk tartalomgyártói útjáról, melynek fő fókuszában az irodalom és a történelem állnak. Hogyan jutott el a skandináv krimiktől a klasszikusokig? Elárulja az epizódban, és arra is kitér, milyen élmény volt politikusokkal interjúzni a Könyvhéten. A beszélgetés témái: A tartalomgyártás kezdetei: az olvasási motiváció visszaszerzése II. Erzsébet királynő halála hozta el a fordulatot Fókuszban az emberi oldal: száraz évszámok helyett „fun factek" A TikTokon is van igény az informatív tartalomra. A tartalmak az aktuális érdeklődése alapján készülnek. Út a klasszikusokhoz: kulturális háttérkutatás Spontán interjúk a Könyvhéten: „most vagy soha”

Miért szeret bele valaki New Yorkba? Újlipótváros és a Manhetten között mekkora a távolság? Megjelent az Apropó, New York című regény, ezért kikérdezzük az írót, hogyan készített Philip Roth-tal interjút, de szó esik a könyv autofikciós és detektíves jellegéről, a kutyája elvesztéséről és a könyv arculatátról, valamint az újságírói távolságtartás és a személyes hangvétel közötti alkotói küzdelemről. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Köves Gábor újságíróval. A beszélgetés témái: A Philip Roth-interjú, amihez egy e-mailt kellett írni A kanapé címe: keleti 52. utca A New York-rajongás kezedete és az újlipótvárosi családi emlékek Köves eredetileg New York-i krimit szeretett volna írni, de mivel nem tudott fiktív cselekményt építeni, saját magából kiindulva alkotott meg egy nyomozó karaktert A szerző mesél dalmatája elvesztéséről, akinek a könyvben állított emléket Az újságírástól a szépirodalomig: futva a Margitszigeten

Az Alkotótárs podcast újabb részében Harag Anita mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Bencsik Orsolya Akció van! című kötetére, de Mándy Iván, illetve Raymond Carver novelláiról is beszélgetünk. Miért voltak rá nagy hatással ezek a szövegek, és hogyan ír ő hozzájuk képest? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan indult Harag Anita olvasói útja? – strandos olvasástól az első szerelemig Szvoren Edina és Bencsik Orsolya is nagy hatással volt rá. A novellában minden jel. „Csak a töredékét írom le annak, ami a fejemben van.” Milyen könyvet vesz elő, amikor emlékeztetni akarja magát, hogy milyen jó olvasni? Miért éppen Bencsik Orsolya könyvét választotta? Mándy Ivánra példaképként tekint Raymond Carver és a minimalizmus Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban…

Egy kiégett, kelet-európai reflexekkel terhelt értelmiségi, Winter Henrik a főhős, aki Olaszországba menekül a gondjai elől, de végül alvilági kalandokba keveredik. A Könyves magazin FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Péterfy Gergellyel új, Digó című regényéről, valamint umbriai tapasztalatokról, az értelmiségi szerep globális és hazai válságáról és a digó jelentéséről. A beszélgetés témái: Péterfy Gergely és az értelmiségi pokoljárás Kivel azonosul Péterfy a regényében? Az értelmiségi szerep válsága Milyen Umbriában kelet-európaiként? A modern kelet-európai Odüsszeia Szabad-e digózni? Egyszerre 8 regényt írni

A Flair Podcast újabb vendége Adorjáni Panna, akinek frissen látott napvilágot az első regénye a Jelenkor Kiadónál. A Körbe a fiatal felnőttek kríziseit, a szorongást és a társas magányt járja körül egy olyan világban, ahol a szülői generáció értékei már nem relevánsak. A kötet kalandos és elakadásokkal teli alkotói folyamat után született meg, de végül Tompa Andrea ajánlásával került a boltok polcára. A beszélgetés témái: Kolozsvárról Budapesten át Berlinbe Kalandos út az első regényig: Panna egy hosszabb írói blokk után talált vissza a szövegekhez. A szerkesztő ghostingolásától Tompa Andrea ajánlásáig „A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek.” Szorongás és társas magány – a digitális összekötöttség ellenére is A „mindent kipróbálni” frusztrációja Egyszerre félelmetes és felszabadító elengedni a kötetet.

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni? A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta. Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban? A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor. Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni? Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A To Be Read podcast legújabb részének vendége Szabados Ági, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója, valamint a Libertine kiadó és könyvesboltok tulajdonosa, akivel nemcsak olvasásról és könyvklubokról beszélgetünk, hanem a NIOK júniusi közös olvasmányáról, a horvát Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című regényéről is. Hogyan lehet ebben az elmagányosodó társadalomban közösségi élményt csinálni az olvasásból? Erről is kérdezzük. A beszélgetés témái: Hogyan változtatta meg a várandósság Ági napjait? Miért jó olvasónak lenni? Hogyan válhat az olvasás a napi rutin részévé? Mennyire kíséri figyelemmel a külföldi könyvklubokat? Hogyan lehet az olvasás közösségi élmény? A Nincs időm olvasni kihívás indulásáról Mikor érezte először a nagy követőtábor felelősségét? Könyvesboltot nyitni a Covid kellős közepén? Hogyan választja ki a havi közös könyvet? Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című könyvéről TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös…

A Könyves Magazin könyvheti FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Durica Katarinával új, Üveghattyú című regényéről. A szerző saját megéléseit (brüsszeli kiköltözés három gyerekkel) és kutatásait (dunaszerdahelyi maffia, temetkezési szokások) építette be a több szálon futó, három nő sorsát összefonó történetbe. Beszélgetés a független szerzői kiadás kihívásairól, a közösségi média torzításairól, valamint az írói lét és a mesterséges intelligencia viszonyáról is. A beszélgetés tartalma: Az egyik főszereplő, Rita szála a szerző saját tapasztalatain alapul: Brüsszel, honvágy, távolság Laura táncművész karakterében az Instagram-glamour mögötti valóságos, sokszor sminktelen hétköznapokat beszéli el A harmadik karakter, Klaudia szála a dunaszerdahelyi maffiavilághoz és az eltűnt gyermeküket évtizedekig hiába hazaváró, majd a rideg igazságba belerokkanó anyák tragédiájához kapcsolódik A temetkezés mint központi helyszín Saját kiadó és függetlenség Miért tart Durica Katarina az MI fejlődésétől?

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Könyves Magazin Flair podcastjának záróadásában Valuska László, Bakó Sári és Mátyás Kitti, a Könyves Magazin kommunikációs vezetője értékelik a négynapos Könyvhetet. Szó esik az utazás közbeni olvasási szokásokról, a kiadók sikerkönyveiről, a rengeteg fiatal olvasóról, valamint a könyvpiacot érintő politikai és törvényi változásokról is. A beszélgetés tartalma: A rengeteg elkötelezett olvasó és a dedikálásoknál kígyózó sorok bizonyítják, hogy az olvasásnak van jövője Általában a BKV-n olvasunk David Szalay regénye elfogyott, de mik voltak a legnépszerűbb könyvek? A BookTok hatása érezhető: RENGETEG a fiatal Az árkötöttség és a fóliázás vége Az utolsó Flair valójában nem az utolsó, mert a következő hetekben jönnek a rögzített epizódok!

Itt a Vigadó tér 18-as standja és a FLAIR! A Könyves Magazin podcastjában Valuska László beszélget Kovács Krisztiánnal új, A fény magányossága című regényéről. A 70-es évek űrversenyébe helyezett történet egy csillagász morális dilemmáin, ügynökmúltján keresztül mutatja be az egyén és a hatalom viszonyát. A thriller tehetség és hatalom viszonyáról és a velünk élő traumákról is beszél. A beszélgetés témái: Hogyan állítja valaki a tehetségét a politikai hatalom szolgálatába? A 70-es évek és az űrverseny: a politikai és hatalmi verseny közben az emberiség kitágítja ismereteinek határait A jutalmazás mint a hatalom eszköze A főszereplő egy átlagos életet élő, népszerű csillagász, akinek figuráját Almár Iván űrkutató személyes emlékei és szakmai mentorálása tette hitelessé Miért óvatosak a hazai írók a szépirodalom és a szórakoztató irodalom keverése terén?

A Könyves Magazin FLAIR podcastjában Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander egy korábbi kihívás teljesítéseként bemutatták azokat a népszerű, komfortzónájukon kívül eső köteteket, amelyeket a nyár folyamán elolvasnak. Csupa meglepetés a könyvheti adás! A beszélgetés tartalma: A beszélgetőtársak tartották magukat a tegnapi ígéretükhöz, és mindannyian beszereztek egy-egy komfortzónájukon kívül eső, felkapott könyvet. BookTok és a romantikus trópusok Kiara Lord hosszú dedikálása Feminista és eposzi fantasy A Vigadó tér 18-as standján ESKÜTÉTEL, hogy egy újabb podcastepizód keretében részletesen beszámolnak az olvasmányélményeikről.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Bakó Sárival és Szabolcsi Alexanderrel a 2026-os Ünnepi Könyvhét második napján a Vigadó tér 18-as standján. Hogyan küzdöttek meg a gyerekkori olvasmányokkal, hogyan hatott rájuk a Pony Club, a Gyűrűk Ura vagy az Alkonyat. Szó esik a szülői felolvasás fontosságáról, a kortárs magyar irodalom felfedezéséről, valamint a popkulturális és zsánerkönyvekről. A beszélgetés témái: Megjelenik egy ember fehér lepelben narancsszínű maszkban Krasznahorkai László 12 évesen elolvassa Kafkát Tolkien mint kapudrog, az anya mint összefoglalóművész Mi az a Pony Club? Mennyit csutakol az olvasó? A szülői felolvasás felelőssége Komfortzónán kívüli olvasás és a könyvheti kihívás

A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat. A beszélgetés témái: Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek rétegeit és valós helyszíneit a monográfia szerzője személyesen is bejárta. Test és hatalom viszonya: visszatérő központi…

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! Mechiat Zina a vendégünk, aki második kötetéről mesél nekünk. A Flair Podcast legújabb adásában Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről. A szerző elmeséli, milyen út vezetett az előző versgyűjtemény befelé figyelő hangjától a természet és a társadalmi kérdések felé, reagálva az elmúlt évek világpolitikai szorongásaira. Kérdezzük a költőt továbbá algériai származásáról, az írás terápiás szerepéről, valamint személyes megküzdési stratégiájáról, a szabad táncról. A beszélgetés témái: Mechiat Zina algériai származása, az arab nyelvhez és kultúrához való otthonos viszonya Milyen út vezetett az első kötettől a másodikig? Az elmúlt évek hazai és világpolitikai eseményeinek, híreinek húsbavágó, fizikai szintű megélése A technológia hatása a kommunikációs készségekre A szabad tánc mint az agyalást kikapcsoló, testi-lelki felszabadulást hozó módszer A személyes, elemi tapasztalatok átlényegítése…

A Könyvhétről jelentkezik a Könyves Magazin Flair podcastja: Bakó Sára vendége Milovecz Laura booktoker. A Vigadó tér 18-as standjánál Laura mesél a Covid alatt indult tartalomgyártói útjáról, a szépirodalom szeretetéről és a Polár Könyvek pultjánál végzett munkájáról. Szó esik a magazin friss Krasznahorkai-kiadványáról, David Szalay Test című regényéről, valamint Alice Munro megrázó családi titkairól, és kiderül, hogyan kezeli a vendégünk a közéleti videói miatt kapott online támadásokat. A beszélgetés tartalma: Laura a Covid-időszak alatti bezártságban és unalomban kezdett el videókat készíteni, korábbi könyvesbolti munkatapasztalataira és ajánlásaira építve Laura fő fókusza a szépirodalom, a választásban a tartalomgyártók helyett inkább a kiadók közvetlen ajánlásaira támaszkodik Miért nem a Sátántangóval érdemes kezdeni a Krasznahorkai-életművet? Hogyan segít a Könyves Magazin új kiadványa eloszlatni a hosszú mondatoktól való félelmet? Az Alice Munro-botrány A Könyvhét átalakult szerepe Hogyan szülte meg…

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László, Tasi Anna és Bakó Sári beszélgetnek a Vigadó tér 18-as standján. A központi téma David Szalay Test (Flesh) című Booker-díjas regénye. A résztvevők a szerző ünnepi beszédét, a szikár szöveg fordítási kihívásait, Dua Lipa könyvklubjának hatását, valamint a Pécsről induló főhős, István morális dilemmáit beszélik át a Flair székeken. A beszélgetés témái: A regény tömör, pattogós nyelvezetének és az „okés” szavak sűrű ismétlődésének magyarra ültetése Hogyan képes David Szalay egyszerre meggyőzni a szakmai zsűrit és bekerülni Dua Lipa globális popkulturális könyvklubjába A Pécsről induló, majd Londonba kivándorló főhős rendhagyó életútja a kamaszkortól a megöregedésig A könyv azon szerkezeti technikája, hogy a legfontosabb események a fejezetek között (elhallgatva) történnek, miközben folyamatos baljóslatú feszültség ül a mindennapokon Team István és a morális dilemmák A Test (Flesh) és a hús fogalmának viszonya a regénybeli testiséghez, valamint a kelet-európai…

Egy “4 centis szart” kellett kiműteni a 444 újságírójának, Urfi Péternek a fejéből, aki éppen egy Covridról szóló könyvön kezdett el dolgozni. Az újságírás és a szépirodalom határvonalán megszületett a Sansz – Járvány, agyrák, napsütötte Itália című könyv, ami az újságírás eszközeivel beszél témákról, amikről nem szeretünk beszélni: betegségről, halálról és az ezekről való családi és nyilvános kommunikációról. A Könyves Magazin podcastjában Urfi Pétert járványtörténelemről, stigmatizációról, az információ és a tények szerepéről, a sajtó működéséről és a rákról kérdezi Valuska László. Hogyan lett a Covid-krónikából és egy személyes agydaganat-diagnózisból közös kötet Esterházy Péter szellemi partnerségével Miért nem regény és nem is klasszikus önéletrajz a Sansz, és miért nem alacsonyabb rendű műfaj az újságírás a szépirodalomnál Személyes reflexió vs. szakmai távolságtartás A Covid és a figyelemgazdaság A bezárt ajtók tragédiája, a felkészületlenség és az elmaradt búcsúk A vidék-főváros ellentét a karantén…

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel, Bognár Edmonddal hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben Nelio Biedermann sikerregényét, a Lázárt beszéljük ki, amelyet az utóbbi időben a sztárvilág is felkapott, és Szabló László csatlakozik hozzánk, akit @libro.paradiso néven találtok meg az Instagramon. Hogyan ír történelmi regényt a Z generáció? És mi a hype titka? Ezekre keressük a választ, és könyveket is ajánlunk! A beszélgetés témái: „A pörgős tempó nagyon modernné teszi a regényt.” Mit tud ez a könyv, ami miatt nemzetközi bestseller lett? A Z generáció hangja? A Lázár a férfivá válás regénye is, de izgalmas női karakterekkel Máshogy olvassuk vajon magyarként? Hogyan kapcsolódik a gótikus hagyományhoz? Milyen műfajok felé indul el a szerző? Mi a közös a Lázárban és az Üvöltő szelek-filmben? Könyveket ajánlunk a Lázár mellé! TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája,…

„Az éjszaka álmomban megint Manderleyben jártam” – ezzel a baljós hangulatú mondattal kezdődik Daphne du Maurier eredetileg 1938-ban megjelent klasszikusa, amely azonnali sikert aratott, azután plágiumbotrányt kavart, majd adaptációk sorát indította útjára, 2019-ben a BBC pedig beválogatta a 100 leginspirálóbb regény listájára. A nő hétszer sorozat májusi olvasmánya A Manderley-ház asszonya. A nő hétszer projektLány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog?A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól.A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a…

Az Alkotótárs podcast újabb részében Biró Zsombor Aurél mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Paul Auster 4 3 2 1 című, 800 oldalas regényére. Miért különleges ez a könyv, hogyan inspirálta Birót? És mi számára a „komfortkönyv”, amit szeret újraolvasni? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Milyen szerepet töltöttek be a gyerekkorában a könyvek? Mely olvasmányokra tekint fontos mérföldkőként? „A kortárs szerzők az én nyelvemen írnak.” Az egyetem alatt találkozott az „autofikciós őrülettel”. Milyen élmény volt számára először olvasni Paul Auster regényét? A 4 3 2 1 a sorsszerűségről beszél. Hogyan inspirálta ez a mű a készülő új regényt? Befolyásolja-e, ha írás közben olvas valamit? Mi számára a „komfortkönyv”? Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két…