Szerepvállalás

A mobiltelefonok előállításához szükséges kimerülő készletű koltán nevű ércet Afrikában veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyüket. A bányászat nem ritkán gyermek- illetve rabszolgamunkával zajlik. Az életciklusuk végén a mobilok sok esetben hulladékként a környezetet szennyezik tovább. Ezt a folyamatot szeretné megállítani a Passzol vissza, Tesó! kezdeményezés, amelyben újrahasznosítás céljából gyűjtik ezeket a régi telefonokat. Gáspár Zita Zsófia, a Követ Egyesület projektvezetője mondta el a részleteket. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány egyetemista önkéntesei, az Amigók, azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akik kórházi kezelés alatt állnak vagy otthonról gyógyulnak és szükségük lenne egy olyan barátra, akivel közösen tudnak tanulni. Személyesen jelenleg hat városban látogatják a kórházi osztályokat, ingyenes új online lehetőségeiknek köszönhetően viszont mostantól bárhonnan az országból, kórházból vagy otthonról gyógyuló kamasznak szeretnének…

A lányok ritkán fantáziálnak arról, hogy informatikusok, fizikusok vagy űrkutatók legyenek, pedig érdemes nagyot álmodni. Ebben segít a Nők a Tudományban Egyesület, amely azért dolgozik, hogy a fiatal lányok is észrevegyék a STEM területek, vagyis a tudomány, a technológia, a matematika és a mérnöki pályákban rejlő szép és izgalmas lehetőségeket. Szigeti Fanni, az egyesület ügyvezetője mesélt a közelgő Lányok Napja Fesztiválról, ahol technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek inspiráló előadóival lehet találkozni. A családi háttér erősen összefügg a tanulási eredményekkel – ez a tapasztalata a Matek Oázis alapítójának. Békési Beáta tanárnő azt vallja, hogy a matematikai problémák megoldása rengeteget számít az esélyegyenlőség javításában. Ezért most ingyenes hozzáférést biztosítanak az állami gondozásban élő gyerekeknek, a hátrányos helyzetű tanulóknak, iskoláknak és önkormányzatoknak pedig 92 százalékos kedvezményt kínálnak. Erről volt szó a műsor második felében.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az elmúlt 24 évben 66 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban. Az idei 3 díjazott közül a mai műsorban ketten mutatkoznak be. Elsőként Dr. Bálint Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, aki gyerekként a tanárainak köszönhetően szerette meg a kémiát. Ma már saját kutatócsoportja van, és az ún. áramlásos kémia eszközeivel keres fenntarthatóbb megoldásokat a gyógyszergyártás jellemzően energia- és oldószerigényes, jelentős hulladékkal járó folyamatára. Az adás második részében a négy gyereket nevelő Dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa volt a vendég. Többek közt arról mesélt, hogy a daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat: van, akinél visszaszorítja a tumort, másoknál a daganat rezisztenssé válik rá. Otília és…

Alacsony jövedelmű, sok esetben hátrányos helyzetű családok élnek Józsefváros önkormányzati bérlakásaiban. A lakások fizikai felújítása mellett a lakók szociális helyzetével, közösségi életével, jogtudatosságával is foglalkozik a Lakótér. Ez Magyarország első olyan önkormányzati irodája, amelynek feladata, hogy a lakók aktívan részt tudjanak venni a házaik életének alakításában, valamint hogy az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások egyre jobban reagáljanak az itt élők igényeire. dr. Udvarhelyi Éva Tessza társadalompolitikáért és társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármester mesélt a részletekről. A Klubrádió gyűjtési időszakában különösen fontos, hogy minél többen értesüljenek arról, hogy támogatásukkal egy szabad, független, közszolgálati jellegű műsorokat sugárzó adó életben maradásához járulhatnak hozzá. Szerencsére vannak egészen fiatalok is a hallgatóink között. Például Galambos Dániel, a SOTE Pető András Karának konduktor szakos, első éves hallgatója, aki szívesen viszi is a rádió hírét. Hogy…

Saját gyásztörténetét dolgozta fel egy könyv megszületésén keresztül Pammer Stella pedagógus-coach, egykori újságíró. A Nasi nagyi süt-főz-mesél c. kötet azoknak a szülőknek segít, akik speciális táplálkozást igénylő gyereket nevelnek. A könyv bevételéből pedig Stella a sürgősségi vérszállítással foglalkozó szervezet, a Vérlovagok munkáját szeretné támogatni. Ő volt a műsor első felének vendége. Az adás következő részében a pszichológiai biztonságról beszélgettünk Dr. Dura Mónikával, a Mindwell Pszichológiai Központ alapítójával és vezetőjével. A technológiai átalakulás, a mesterséges intelligencia térnyerése, a folyamatos alkalmazkodás és a növekvő teljesítményelvárások ugyanis alapjaiban formálják át a munka világát. Nemrég egy olyan szakmai anyagot hoztak létre, amellyel céljuk, hogy növeljék a mentális egészség és a pszichológiai biztonság láthatóságát.

Hogyan maradhatnak mentálisan egészségesek a gyerekek egy gyorsan változó világban? És mit tehetünk azokért, akik már most is szorongással, magánnyal, kiégéssel vagy más mentális nehézségekkel küzdenek? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a Mentális Egészség Konferencia a Gyermekekért. A szakmai esemény célja, hogy közös platformra hívja mindazokat, akik számára fontos a gyerekek és fiatalok lelki jólléte. Emellett szeretnének jógyakorlatokat és hasznos eszközöket adni a szülők és pedagógusok kezébe, valamint ráirányítani a figyelmet az ellátórendszer rendszerszintű hiányosságaira. Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, valamint a konferencián a kiközösítésről, magányról és kortárs bántalmazásról előadást tartó Dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus volt a vendégünk.

Nincsen kezelhetetlen, csak meg nem értett gyerek. Ebben hisz a NoBadKid alapítvány, amely 2003 óta végzi Magyarországon a viselkedésük miatt „problémásnak” bélyegzett gyerekek és fiatalok oktatását, segítését és gondozását. Mindezt úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a családokkal, a nevelőkkel és a pedagógusokkal való együttműködésre, a velük való közös munkára. Speciális módszerrel segítenek az érzelmileg zavart és viselkedésükkel gondot okozó fiataloknak. Hogyan érik el, hogy a gyerekek sikeresen tudjanak vissza integrálódni családjukba, lakókörnyezetükbe, illetve az iskolájukba? Gruber Andrea, az alapítvány ügyvezetője avatott be a részletekbe. A szervezet jelenleg nyolc hazai intézményben dolgozik. Közülük az egyik a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolájának tagintézménye. A tapasztalatokról Tóth Betti igazgató mesélt.

Miután meghúzzák a felvételi ponthatárokat, napokig, akár hetekig arról szólnak a hírek, hogy melyek voltak a legnépszerűbb szakok vagy melyik intézményekbe kellett a bejutáshoz a legtöbb pont. Akiket felvettek, természetesen nagyon boldogok. Azokról, akiknek viszont nem sikerült, egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés szó esik. Erről a nehéz, de sokféle lehetőséget rejtő élethelyzetről beszélgettünk először Bereczki Enikő generációkutatóval. Az adás második felében Kiss Gyöngyvér, a Civil Impact alapító-ügyvezetője a vendégünk, akivel azt jártuk körbe, miért érdemes egy sikertelen felvételit követően civil szervezetnél munkát vállalni.

A 2026. július 11-ei adás ismétlése: A SozialMarie több mint húsz éve támogatja a társadalmi innovációt Közép- és Kelet-Európában. A díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a kezdeményezéseket, amelyek új megoldásokat kínálnak társadalmi kihívásokra, és valódi változást indítanak el közösségeikben. 2026-ban három fődíjat osztottak ki. A nyertes projektek a pszichoszociális támogatás, az oktatáson belüli nyelvi integráció, az erőszakmegelőzés, valamint az akadálymentes kultúrához való hozzáférés területén hoznak valódi áttörést. Tornóczi Zsófi, a díj magyarországi koordinátora mesélt a szlovák, a cseh és a szlovén projektekről. A fődíjasokon túl 4 hazai kezdeményezést is díjaztak. Közülük az egyik a Budapest Bike Maffia újbudai Farm projektje, ami valójában sokkal több, mint egy veteményes. Havasi Zoltán, a szervezet alapítója avatott be a részletekbe.

Szülői tapasztalataikkal, ismereteikkel, gyógyult gyerekek pozitív példájával nyújt segítséget a gyermekkori daganatos és leukémiás betegségben érintett családoknak, valamint igyekszik a sorstársakat összefogni az Érintetettek Egyesület. Tudják, a diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt, a férfiakra pedig különösen sok feladat hárul, mégis nehezen beszélnek arról, mit élnek át ilyenkor. Vendégünk Fekete Soma érintett apuka, aki fia, Andris történetén keresztül mesélte el, hogyan sikerült egyben tartaniuk a nehéz időkben a családot. Őt Mihályffy Zsuzsa követi, aki évek óta végez magas színvonalon szakmai önkéntes munkát, jelenleg pedig a Piros Orr Bohócdoktorokat segíti hatásmérés témában, kiváló eredményekkel. Elköteleződésről, elhivatottságról és az önkéntes munka szépségeiről kérdeztük.

Legyen a segítségnyújtás természetes része a mindennapoknak. Rengeteg civil szervezet végez értékes munkát, ugyanakkor sokan vannak, akik szívesen tennének másokért, csak nem tudják, mindezt hol kezdjék. Erre hozott megoldást egy háromfős, a digitális termékfejlesztés terén dolgozó csapat. Szerintük sokkal többen vannak, akik támogatnának másokat, ha egyszerűbben megtalálnák, hol és hogyan tudnak bekapcsolódni. Nagy-Gyuris Ági, Benedek Ráhel és Kovács Dorka Give&Go nevű fejlesztése hidat építi a segíteni vágyók és a civil szervezetek között. A lányok hisznek benne, hogy minden felajánlott óra, minden önkéntes és minden apró segítség számít. Egyik első szervezetként csatlakozott a Give&Go-hoz a Gyermekétkeztetési Alapítvány, amely több mint 30 éve végez hiánypótló munkát az országban. Sokszor és sok önkéntesre van szükségük. Nagy Tímea kommunikációs vezető a vendégünk, aki egykor maga is önkéntesként kezdett az alapítványnál.

Közel két évnyi fejlesztőmunka eredményeként készítettek el egy online kiadványt a Tinlab, vagyis a Társadalmi Innovációs Laboratórium munkatársai. A cél, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnék tudatosabban nyomon követni és értelmezni társadalmi hatásukat, ugyanakkor korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. A kötet arra ösztönöz, hogy a társadalmi hatásról való gondolkodás fokozatosan épüljön be a mindennapi működésbe, segítve a tanulást, a szervezeti fejlődést és a tudatos döntéshozatalt. Kaderják Anita, a Tinlab Társadalmi Hatásmérés kutatócsoportjának tagja, a kötet egyik szerzője mesélt a részletekről. Őt Dr. Dura Mónika, a Mindwell pszichológiai központ vezetője követte. A nyári szünet nem minden gyerek számára egyértelműen felszabadító időszak, ugyanis a megszokott napirend felborulása, a kortárs kapcsolatok ritkulása, a megnövekedett képernyőidő és az alvásritmus elcsúszása szorongást, ingerlékenységet vagy családi konfliktusokat is okozhat. Hogyan…

A 2026. június 20-ai adás ismétlése: 142 nevezésből 22 pályázat jutott a Civil Díj döntőjébe. Az értékteremtő nonprofit programok közül ma kettőt mutatunk be.2018 óta működik a Veni Vidi Vici Alapítvány, amely halmozottan sérült gyerekeket nevelő családokat segít. Balogné Lality Ágota és alapító társai hisznek abban, hogy ezeknek a gyerekeknek is joga van a minőségi oktatáshoz és a teljes értékű társadalmi beilleszkedéshez. ’Ne a másságra, a másikra figyelj’ című projektjük a Legjobb helyi kezdeményezés kategória nyertese. A demencia nem az egyén, nem a család és nem az adott közösség problémája, a demencia közügy. Ezt vallja a Feledhetetlen Alapítvány, amelynek célja, hogy az érintettség korai felismerésében segítsen, valamint szakmai programokkal járuljon hozzá a családok gondoskodással kapcsolatos tudásának fejlesztéséhez. Demenciatérképükkel a Legjobb civil vállalkozás, termék, szolgáltatás kategória nyertesei. A szervezet kuratóriumi elnöke, igazgatója, Dr. Melcherné Dr. Kázár Ágnes Eszter…

Sérüléssel élő gyerekeknek tartanak komplex élményterápiás táborokat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás központjában. A lovak körüli feladatok, a terápiás lovaglás, valamint a kreatív és mozgásos foglalkozások hozzájárulnak az önállóság, az önbizalom, a koncentráció, a kommunikáció és a szociális készségek fejlesztéséhez. Bozori Gabriella gyógypedagógus-lovasterapeuta, a központ vezetője a táborok mellett az ősszel induló lovasterapeuta képzésekről is mesélt. A gyorsan változó gazdasági, társadalmi és technológiai környezetben az egyéni és szervezeti alkalmazkodóképesség egyre fontosabbá válik. Ez volt az egyik tanulsága ’A jövőnek van jövője’ elnevezésű konferenciának. Hogyan tudunk tudatosabban jelen lenni a saját életünkben, hogyan erősíthetjük a belső nyugalmunkat, és miként használható a nyár a lelassulásra, újragondolásra és a feltöltődésre? Többek közt ezekről is beszélgettünk Katona Melindával, a Borealis Group ügyvezetőjével, a Tehetség és Tudásközpont Alapítvány kuratóriumi…

A SozialMarie több mint húsz éve támogatja a társadalmi innovációt Közép- és Kelet-Európában. A díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a kezdeményezéseket, amelyek új megoldásokat kínálnak társadalmi kihívásokra, és valódi változást indítanak el közösségeikben. 2026-ban három fődíjat osztottak ki. A nyertes projektek a pszichoszociális támogatás, az oktatáson belüli nyelvi integráció, az erőszakmegelőzés, valamint az akadálymentes kultúrához való hozzáférés területén hoznak valódi áttörést. Tornóczi Zsófi, a díj magyarországi koordinátora mesélt a szlovák, a cseh és a szlovén projektekről. A fődíjasokon túl 4 hazai kezdeményezést is díjaztak. Közülük az egyik a Budapest Bike Maffia újbudai Farm projektje, ami valójában sokkal több, mint egy veteményes. Havasi Zoltán, a szervezet alapítója avatott be a részletekbe.

A befogadóbb, igazságosabb és etikusabb munkaerőpiac megteremtésére hívta össze a vállalati, civil és szakmai szereplőket az együttHATÓ Fesztiválon a Hungarian Business Leaders Forum. Az esemény fókuszában a társadalmi mobilitás, a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációja, az etikus AI-használat, a bértranszparencia, a felelős vállalatirányítás és a munkahelyi sokszínűség állt. Első vendég Juvancz Beáta, a HBLF elnökségi tagja, a BlackRock magyarországi irodavezetője. A rendezvényen adták át a Katalizátor Díjat, amellyel olyan szakembereket ismertek el, akik aktívan tesznek azért, hogy a munkaerőpiaci sikert ne a társadalmi háttér, hanem a tehetség, a szorgalom és a teljesítmény határozza meg. Az egyéni kategória fődíját a zsűri Joó Andrea, a bp Service Managere számára ítélte oda. Vele beszélgettünk a műsor második felében.

A 2026. június 6-ai adás ismétlése: A gyermekvédelemben élő fiatalok számára a 18. születésnap sokszor nem ünnep, hanem egy bizonytalan élethelyzet kezdete, az állami gondoskodásból kikerülve ugyanis egyik napról a másikra maradnak stabil háttér nélkül. A Világszép Alapítvány mentorai és szakemberei a korai gyermekkortól az önálló életkezdésig kísérik őket, több mint 15 éve. Azért dolgoznak, hogy ne maradjanak magukra, és valódi esélyt kapjanak az önálló élethez. Legújabb kampányuk kapcsán Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy ahol több nő vesz részt a döntéshozatalban, ott alacsonyabb a korrupció és magasabb a társadalmi bizalom. Magyarország jelenleg az utolsó előtti, 26. helyen áll az Európai Unió nemek közötti egyenlőséget vizsgáló rangsorában. Az Egyenlítő Alapítvány bizakodva figyeli az új kormányzati struktúra alakulását és különösen jelentős jelzésnek tartják, hogy a kormánypárti frakció több mint 40 százalékát nők alkotják, valamint hogy…

142 nevezésből 22 pályázat jutott a Civil Díj döntőjébe. Az értékteremtő nonprofit programok közül ma kettőt mutatunk be. 2018 óta működik a Veni Vidi Vici Alapítvány, amely halmozottan sérült gyerekeket nevelő családokat segít. Balogné Lality Ágota és alapító társai hisznek abban, hogy ezeknek a gyerekeknek is joga van a minőségi oktatáshoz és a teljes értékű társadalmi beilleszkedéshez. ’Ne a másságra, a másikra figyelj’ című projektjük a Legjobb helyi kezdeményezés kategória nyertese. A demencia nem az egyén, nem a család és nem az adott közösség problémája, a demencia közügy. Ezt vallja a Feledhetetlen Alapítvány, amelynek célja, hogy az érintettség korai felismerésében segítsen, valamint szakmai programokkal járuljon hozzá a családok gondoskodással kapcsolatos tudásának fejlesztéséhez. Demenciatérképükkel a Legjobb civil vállalkozás, termék, szolgáltatás kategória nyertesei. A szervezet kuratóriumi elnöke, igazgatója, Dr. Melcherné Dr. Kázár Ágnes Eszter szociálgerontológus, egészségügyi szakközgazdász…

Társadalmi és szakmai párbeszédet indítani – ez a célja az Országos Epilepszia Fórumnak. A hiánypótló kezdeményezést idén 2. alkalommal szervezték meg az epilepsziával élők életminőségének javításáért, a tájékozottság növeléséért. A mai adás első felében dr. Békés Judit klinikai pszichológus és dr. Altmann Anna gyermekneurológus-epileptológus meséltek arról, miért fontos és hogyan lehet szemléletváltozást elérni. A rendezvény célja, hogy minél szélesebb körben adjanak segítséget munkaügyi, oktatási és életvezetési problémákban, valamint foglalkoztatással, szociális kérdésekkel kapcsolatban. Szalkay Péter kórházi szociális munkást kérdeztük.

A gyermekvédelemben élő fiatalok számára a 18. születésnap sokszor nem ünnep, hanem egy bizonytalan élethelyzet kezdete, az állami gondoskodásból kikerülve ugyanis egyik napról a másikra maradnak stabil háttér nélkül. A Világszép Alapítvány mentorai és szakemberei a korai gyermekkortól az önálló életkezdésig kísérik őket, több mint 15 éve. Azért dolgoznak, hogy ne maradjanak magukra, és valódi esélyt kapjanak az önálló élethez. Legújabb kampányuk kapcsán Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy ahol több nő vesz részt a döntéshozatalban, ott alacsonyabb a korrupció és magasabb a társadalmi bizalom. Magyarország jelenleg az utolsó előtti, 26. helyen áll az Európai Unió nemek közötti egyenlőséget vizsgáló rangsorában. Az Egyenlítő Alapítvány bizakodva figyeli az új kormányzati struktúra alakulását és különösen jelentős jelzésnek tartják, hogy a kormánypárti frakció több mint 40 százalékát nők alkotják, valamint hogy kulcsfontosságú tárcák élére is…

A 2026. április 25-ei adás ismétlése: „Az életem gyökeresen megváltozott a gyermekeimnek köszönhetően. Háromból az első kettő autista. A fiam enyhén értelmi fogyatékos és Tourette-szindrómás. Mindketten figyelemzavarosak. A harmadik gyermekem hagyományos fejlődésű, de kicsit sem átlagos. Egyedül nevelem őket.” Így kezdődik weboldalán Lohonyai Dóra bemutatkozója. Az Autisták Köztünk Boldogan Egyesület elnökének és alapítójának 10 év kellett ahhoz, hogy el tudja fogadni a sorsát. Ma már másoknak segít, nemrég pedig egy adományozási kampányt indított, amellyel célja, hogy egy befogadó közösségi teret hozzon létre. Vele, valamint az egyesületben évek óta művészeti workshopokat tartó Városi Gabriellával beszélgettünk.

Szendrő és Ormosbánya. Erről a két borsodi településről már meséltünk Önöknek, itt hozta létre egy baráti kör a Tanulj Tesó Alapítványt, amely a helyi iskolák hátrányos helyzetű diákjainak tanulását segíti. A gyerekeknek többek közt szakköröket szerveznek. Az itt készült munkákból tartanak most kiállítást, valamint egy aukciót. Ennek bevételéből pedig azt a szociális mosodát szerelik fel gépekkel, amely a jelenleg felújítás alatt álló közösségi térben kap majd helyet. Az adás két vendége Lukács Anna, a kézműves, valamint Fekete Erika, a rajz-és vizuális szakkör vezetője.

Hogyan alakítja át a mindennapi döntéseinket az AI, a globalizáció és a társadalmi sokszínűség? Milyen szervezeti minták segítik a tanulást, az adaptációt és az innovációt? És mit tud tenni az egyén a túlélésen túl a fejlődésért? Többek közt ezeket a kérdéseket járja körbe a Jövőnek van jövője című konferencia, amely a tudatos gondolkodás, a szakmai párbeszéd és az inspiráló élmények találkozási pontja szeretne lenni. A programról Katona Melinda, az esemény egyik szervezője mesélt. Minden évben összegyűjti a társadalmi innováció jó gyakorlatait az ELTE Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumának csapata. Mi ezzel a céljuk és milyen inspirációs hatással bírnak ezek a projektek? Bódai Zsuzsanna, a kötet szerkesztője, az ELTE Egyetemi Stratégiai Irodájának nemzetközi kommunikációs munkatársa avatott be a részletekbe.

Hazai adatok azt mutatják, hogy a roma fiatalok közel 40%-a nem dolgozik és nem tanú, a roma felnőttek pedig mindössze 3,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Magyarország legnagyobb kisebbsége a roma közösség, mégis alig találkozunk roma vezetőkkel a gazdasági szférában. Ez nem a tehetség hiányára, hanem a társadalmi mobilitás korlátaira utal. Ezért jött létre a HBLF-Romaster alapítvány, ami az üzleti szektorral összefogásban segíti a fiatalok hozzáférését a felsőoktatáshoz, és megteremti azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően az esélyegyenlőség nem egy hangzatos jelszóvá, hanem valódi cselekedetekké válik. Czakó Borbála korábbi londoni nagykövet, a Romaster program alapítója az adás első vendége. Őt a miskolci Avas lakótelepről származó Lakatos János követte, aki családjában első generációs értelmiségi, és mentoráltként vett részt a Romaster programban.

„Az életem gyökeresen megváltozott a gyermekeimnek köszönhetően. Háromból az első kettő autista. A fiam enyhén értelmi fogyatékos és Tourette-szindrómás. Mindketten figyelemzavarosak. A harmadik gyermekem hagyományos fejlődésű, de kicsit sem átlagos. Egyedül nevelem őket.” Így kezdődik weboldalán Lohonyai Dóra bemutatkozója. Az Autisták Köztünk Boldogan Egyesület elnökének és alapítójának 10 év kellett ahhoz, hogy el tudja fogadni a sorsát. Ma már másoknak segít, nemrég pedig egy adományozási kampányt indított, amellyel célja, hogy egy befogadó közösségi teret hozzon létre. Vele, valamint az egyesületben évek óta művészeti workshopokat tartó Városi Gabriellával beszélgettünk.

Nyolcadik alkalommal adták át a Richter Anna Díjat. Ezúttal is olyan újszerű, hiánypótló kezdeményezéseket támogattak, amelyek az oktatás, az egészségügy, a gyógyszerészet és a kutatás területén hoznak kézzelfogható, minőségi változást a szakemberek mindennapi munkájába. Azonban nem csak a díjazottak, de a shortlistre került pályázók közül is sokan hoztak értékes ötleteket. A mai műsorban az orvos kategória nyertese mellett egy, a generációk együttműködésének fontosságát hangsúlyozó csapatot mutattunk be. A FertiliMind applikáció projektjét fejlesztők küldetése, hogy a termékenységet ne csupán orvosi kérdésként, hanem életútszintű, közös tapasztalásként mutassa be hiteles háttérrel és empátiával. Dr. Pócsi Dóra, a csapat egyik tagja mesélt az ötlet hátteréről és hosszú távú céljaikról. Mit adhat egymásnak idős és fiatal? A gyógyszerész, mentálhigiénés és több generációt képviselő pedagógusok alkotta csapat nagyon fontosnak tartja a testi, lelki, szellemi tudatos idősödést, és a fiatalabb korosztállyal való…

Nyolcadik alkalommal adták át a Richter Anna Díjat. Ezúttal is olyan újszerű, hiánypótló kezdeményezéseket támogattak, amelyek az oktatás, az egészségügy, a gyógyszerészet és a kutatás területén hoznak kézzelfogható, minőségi változást a szakemberek mindennapi munkájába. A nyertesek közül ma kettő mutatkozik be a műsorban. A Hangra kelt emlékek csapata egy olyan projekten dolgozik, amely a demenciával élők és gondozóik számára biztosít figyelmet, hangot adva problémáiknak, segítve azok megoldását. Az egészségügyi szakdolgozó kategória nyertesei a biatorbágyi Gizella otthon elkötelezett munkatársai. Onkológusnak, gyermeksebésznek, állatorvosnak, fül-orr-gégésznek és gyermekkardiológusnak készülnek azok a csillogó szemű tizenéves fiatalok, akik az ’Ugródeszka a jövőnkhöz’ projekt csapatát alkotják. Ők egy olyan diákprogramot álmodtak meg, amelyben a résztvevők mentorált csoportokban szerezhetnek valódi laboratóriumi tapasztalatot. A junior kategória nyertesesei mesélnek a terveikről.

Innovatív ötleteket, erős elköteleződést és előremutató szemléletet tükröznek a 2026-os Sozial Marie díjra jelölt projektek. Hat országból 32-en jutottak be arra a listára, amelyről végül majd májusban hirdetnek győzteseket. Magyarországról heten várják izgatottan az eredményt. A mai műsorban két projekt mutatkozott be. Elsőként a Fejderítő projekt, amelynek célja, hogy önmaguk működését és a fogyatékosságokat jobban ismerő és megértő, inkluzív szemléletű generációt tudjanak nevelni. Olyan korszerű tudást és innovatív játékokat ad a pedagógusoknak és elsősorban a kisebb gyerekeknek, melynek használatával a fogyatékosságok, a neurodiverz állapotok társadalmi elfogadottságát lehet növelni. Élő Fruzsina, az EgySima Egy Fordított / Egyesület az Inklúzióért egyik alapítója, meseterapeuta magyarázta el, hogyan működik mindez a mindennapi gyakorlatban. Művészeti eszközökkel hidalja át a személyes és a politikai/társadalmi tér között tátongó űrt az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma. Egy online platform keretében…

Innovatív ötleteket, erős elköteleződést és előremutató szemléletet tükröznek a 2026-os Sozial Marie díjra jelölt projektek. Hat országból ezúttal 32-en jutottak be arra a listára, amelyről végül majd májusban hirdetnek győzteseket. Magyarország a maga 7 jelölésével az élmezőnybe került. A műsorban két egyedülálló projekt mutatkozott be. Elsőként a Falusi LakHatás program, amely rászoruló gyermekes családoknak segít úgy, hogy átvállalja a pénzügyi, adminisztrációs és a kivitelezésből adódó terheket azért, hogy a család hozzáférjen és igénybe vehesse az utófinanszírozott állami támogatásokat. llyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója avatott be a részletekbe. Őt Varga Cili, a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., a Rév8 kommunikációs vezetője követte. Az általuk fejlesztett és működtetett Dankó udvar egy szabadtéri, mindenki számára nyitott közösségi hely a Magdolna-negyedben, mely számos társadalmilag érzékeny csoport lakóhelye.

Szendrő és Ormosbánya. Két borsodi település, ahol a saját pénzükből és a szabadidejük ráfordításával hozott létre egy baráti kör egy olyan alapítványt, amely a helyi iskolák hátrányos helyzetű diákjainak tanulását segíti. A cél az, hogy a gyerekek ne csak tanuljanak, hanem hinni is tudjanak önmagukban. Juhász Gábor, a Tanulj Tesó Alapítvány kuratóriumi elnöke az adás első vendége. A szervezetnél szakköröket, tanulmányi kirándulásokat, táborokat szerveznek, a munkához pedig önkéntesek, szociális segítők csatlakoznak. Egyikük Pásztor Petra, aki az ormosbányai iskolában segíti az alapítvány munkáját. Vele beszélgettünk a műsor 2. részében.

A mai műsorban két pályázati lehetőségre hívtuk fel a figyelmet. Elsőként a Budapest Esély Nonprofit Kft. esélyegyenlőségi kampányának keretében meghirdetett pályázatra, amelynek középpontjában a főváros kulturális és művészeti sokszínűsége áll. A kiírás olyan alkotásokat vár, amelyek bemutatják, miként válik Budapest a kultúra és a művészet révén befogadó, nyitott és elfogadó nagyvárossá. Az Egymásra lépni tilos pályázatról dr. Dombay Petik Rozália szakmai vezetőt kérdeztük. Jelenleg még nem látható erőfeszítéseket, példamutató kezdeményezéseket szeretne megmutatni a HBLF pályázata. Vállalati és egyéni kategóriában is lehet jelentkezni. Olyan programokat díjaznak, amelyek hosszabb távon támogatják szociális és gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetű emberek felemelkedését és karrierjét. És keresik azokat a kiemelkedő vállalati szakembereket is, akik sokat tesznek a társadalmi mobilitás és munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdításáért. A Katalizátor díj kapcsán Ujvári Enikő, a HBLF program- és…

Elindult a NIOK Alapítvány programja, amely másfél éven keresztül 18 civil szervezetnek segít a támogatói közösségépítésben. A Stronger Roots programban a szervezetek anyagi forrást és tudást is kapnak ahhoz, hogy többekhez és erősebben kapcsolódhassanak. A társadalmi bázisépítés szerepéről Scheili Renáta, a program vezetője mesélt. ’Veszteségfeldolgozással a társadalmi szolidaritásért’ – ez a címe a Napfogyatkozás Egyesület projektjének, amely egyike a résztvevő civileknek. Azért dolgozik, hogy a halál és más veszteségek okozta gyász feldolgozásához a gyászolók, a szakemberek és a széles társadalom is segítséget kapjon. A program keretében egy veszteségtudatos szemléletet képviselő és közvetítő közösségépítést szeretnének megvalósítani. Erről kérdeztük Kánya Kinga szociológust, gyászkísérőt, az egyesület elnökét.

A magyar gyerekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő. A tendencia komoly hatással van a fiatalok életmódjára és hosszú távú következményekkel járhat fizikai és mentális egészségükre nézve. Az UNICEF nemrég egy digitális szülőséggel foglalkozó tudásbázist indított el, ahol egy helyen megtalálhatók azok a hiteles kutatások, szakértői anyagok, gyakorlati tanácsok és valós történetek, amelyek segítik a szülőket, szakembereket és döntéshozókat eligazodni az online tér egyre összetettebb kihívásai között. Csibi Zsanna, a szervezet munkatársa mesélt arról, hogy a technikai kontrollon túl miért fontos a figyelem, a folyamatos párbeszéd és a tudatos szülői jelenlét. Habár sokat változott a világ, még mindig él az elképzelés, hogy a nőkről limitált szerepkörben gondolkodnak – elsősorban anyaként, feleségként, gondoskodó szülőként. A sikeres vezető és vállalkozó képe ritkábban jelenik meg. Márpedig a nők több szerepben is képesek maradandót alkotni – ezt szeretné megmutatni a…

Hogyan lehet a beszédből bizonyos betegségek kialakulására, előrejelzésére következtetni? A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatika Karán évek óta zajlanak vizsgálatok. Arról, hogy az eredményeket mikor lehet majd beemelni az orvostudományba, Dr. Sztahó Dávid, a Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos munkatársa mesélt. Magyarról magyarra fordít tapasztalati szakértőként Pletser Ági, aki egyfajta hidat képez a különböző társadalmi rétegben élő emberek között. A Taléta Interkulturális Központ egyik alapítója, operatív vezetője volt a műsor második felének a vendége.

2022-ben nyílt meg az Oltalom Karitatív Egyesület adományboltja, ahol elsősorban használt, de még jó minőségű ruhák leadására van lehetőség. Az adományokat aztán később töredék áron lehet megvásárolni, és az így keletkezett bevételből tartja magát fenn a bolt, és segíti a nehezebb sorban élőket. A Szilágyi Erzsébet fasorban lévő üzlet vezetője, Vajay Zsófi mesélt a tapasztalatokról. Az adás második felében az Oltalom Egyesület boltjától nem messze lévő Városmajor utcába látogattunk, ahol a tervek szerint tavasszal nyílik egy adománygyűjtő- és elosztó központ. Itt elsősorban jó állapotban lévő informatikai és háztartási elektronikai eszközöket várnak majd, elosztásukat pedig a Családsegítő Központ munkatársai koordinálják. A régóta dédelgetett ötletről Kovács Gergely polgármester mesélt.

A digitális akadálymentesítés hozzájárul a tanulás, a munkavállalás és az önálló életvitel kialakításához, ezáltal is biztosítja, hogy a látássérült emberek egyenlő eséllyel vegyenek részt az információs társadalomban. Tavaly év végén ünnepelte 25 éves jubileumát az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, amely negyedszázada dolgozik ezért a célért. Szuhaj Mihály kuratóriumi elnökkel tekintettük át a legfontosabb mérföldköveket. Az alapítvány születésnapja apropóján „Kulcs a Digitális Világhoz” elnevezéssel díjat alapítottak, hogy olyan személyeket, szervezeteket ismerjenek el, amelyek kiemelkedő módon járultak hozzá a digitális akadálymentesítés fejlődéséhez Magyarországon. A 2025-ös díjazottak közül a Profivox szövegfelolvasót fejlesztő csapat egyik vezetője, Dr. Olaszy Gábor volt a vendég.

Fahidi Éva, a holokauszt túlélője 49 közeli hozzátartozóját veszítette el Auschwitz-Birkenauban, és húszévesen tért haza egyedül. Az átélt borzalmak ellenére élete utolsó évtizedeiben fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a jövő generációi megtanulják: az ember nem gyűlöletre, hanem jóságra született. Éva 2025. október 22-én lett volna 100 éves. Tavaly október 30-án először adták át a Fahidi Éva-díjat. Éva nem csak mondta, hanem élte is, amiben hitt. A díj alapításával ezt a fontos üzenetet szeretnék támogatni. Vendégünk a két díjazott, Dr. Heindl Péter történelemtanár, jogász, jogvédő, jelenleg a Pécsi Zsidó Hitközség kántora, valamint Moldován Szilvia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója.

Élete közepén szinte mindenki kap mentális és fizikai jelzést az idő múlásáról. Az életünk több területén kerülhetünk válaszút elé, amivel kapcsolatban jó, ha meg tudjuk osztani tapasztalatainkat akár szakértőkkel, akár hasonló élethelyzetben lévőkkel. A kibeszélés, a tudás és a nevetés mindig kézenfekvő gyógymód – ezt vallja Hermann Irén és Molnár Kinga, az Életem közepe projekt megálmodói. Velük beszélgettünk az adás első felében. A második részben Póth Attila pszichológus és újságíró volt a vendégünk, akit a projekt karrierváltásról szóló rendezvényén ismert meg a műsorvezető. Attila 42 évesen kezdett pszichológiát tanulni, majd közel 50 évesen nyitotta meg saját rendelőjét. Miért vágott bele, milyen nehézségekkel találkozott és van-e hasonlóság az újságírás és a pszichológia között?

A KSH adatai szerint mintegy 4 millió 40 és 69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz - azokhoz, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek. A tudatos öregedést és az öngondoskodás témáját zászlajára tűző ÉletPlusz kezdeményezés többek közt ezekre a társadalmi és demográfiai változásokra ad választ. A program célja, hogy hosszú távon változást indítson el a társadalom időskorral és önmagunkról való gondoskodással kapcsolatos hozzáállásában, amelyből nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. Milánkovics Kingát, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítóját kérdeztük. Az „AI-tól hallottam... de biztos, hogy ez igaz?” Ezzel a címmel indít plakátpályázatot gyerekeknek a mesterséges intelligencia tévedéseiről a Safer Internet Center. A pályázat célja, hogy a gyerekek játékos úton tanulják meg, hogy az AI is tévedhet, és így okosabban, körültekintőbben használják azt. Nyisztor Noémi, a…

Vázsonyi Benedeket nem egyszerű elérni. Az UNICEF Magyarország egyik fiatal nagykövete tavaly novemberben 20 évesen a gyerekek és fiatalok képviseletében a magyar delegáció tagjaként vett részt az ENSZ klímakonferenciáján, a COP30-on, amelyet Brazíliában rendeztek meg. Azóta interjúk sorát adja az ott szerzett élményeiről. Benedeket december végén sikerült elcsípnem egy beszélgetés erejéig. Mogyoróssy Ágnes a Coaching Mindenkié Egyesület önkénteseként civil szervezetek vezetőit és munkatársait támogatja. Az egyesület tagjai több alkalmas coaching folyamatokat vállalnak ingyen olyanok számára, akik valóban fontos társadalmi munkát végeznek, de nem engedhetik meg maguknak a professzionális támogatást. Mivel Ági korábban az üzleti világban dolgozott vezetőként, így pontosan érti azokat a terheket, amelyek a civil szféra vezetőin ülnek. Ő volt az adás második vendége.

A 2025. november 8-ai adás ismétlése: A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.

A 2025. október 18-ai adás ismétlése: Az átlagostól teljesen eltérő hétköznapi küzdelmek – ezek jellemzik sok család mindennapjait, hiszen képzeljék el, milyen lehet egy 22 vagy 27 éves, a nap 24 órájában felügyeletet igénylő gyerek mellett az élet. Az autista gyereket nevelő családok olyan kihívásokkal néznek szembe, amiket fel kell dolgozni, az pedig különösen fontos, hogy valamiből erőt merítsenek a következő naphoz. Négy édesanya, akik Magyarország különböző pontjain élnek, de baráti és sorstársi kapcsolat köti őket össze, közösen álltak rajthoz egy 115 km-es futóversenyen. Mindannyian hisznek abban, hogy a sport képes új energiát, kitartást és belső megtartó erőt adni. ’Az én időm, az én erőm’ kampányról szól a mai adás. Két anyuka volt az adás a vendége; elsőként Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke, majd Szalainé Forgács Klaudia.

Milyen élethelyzetek és motiváció szükséges ahhoz, hogy valaki hosszabb időre elköteleződjön egy önkéntes munka mellett? Ebben a műsorban sok olyan nagyszerű embert mutattunk be, akik időt és energiát nem kímélve dolgoznak fontos ügyekért, önzetlenül segítve ezzel másoknak. Ma ismét ők kerültek reflektorfénybe. Elsőként Vancsura Vera a vendégünk, aki a ferencvárosi Anyahajó Egyesület elnöke. Programjaikkal azt szeretnék elérni, hogy a szülők kiléphessenek a magányos teherviselésből és megtapasztalhassák a közösségi együttlét örömét, mely során információkkal, tudással gazdagodnak és új képességeket szerezhetnek. Őt követően a Felelős Társadalomért Program mutatkozott be, amely szakmai tudással és pénzadománnyal segít civileknek. A szervezetek egy szolgáltatási listából választhatnak, a szakértők pedig pro bono alapon adnak tanácsot, illetve képzéseket. Két beszélgetőtárs is volt a témában: a projektet elindító KPMG szenior menedzsere és önkéntese, Kálmán Anna, valamint a programban részt vevő Hintalovon…

Mi köze van egy szépségkuckónak a nehéz sorsú családokhoz? Rózsa Magdolna, a Test-és Lélekszépítő Alapítvány kurátora, többek közt szociális munkás, mentálhigiénés- és szépségápolási szakember évek óta nyújt ingyenes fodrász és manikűr szolgáltatást rászorulók részére. Az ünnepek előtt pedig idén 9. éve szervez személyre szabott karácsonyi ajándékozást a családok kívánságai alapján. Ő volt a műsor első vendége. Őt Sütő Ramóna, a pécsi Élmény Tár szakmai vezetője követte. Arról a gyermekvédelmi konferenciáról mesélt, amelyet idén szerveztek meg először, és amellyel az volt a céljuk, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel és civilekkel együtt keressenek gyakorlati, megvalósítható megoldásokat a rendszer kihívásaira.

Minden olyan projekt, ami hat az emberekre, a közösségekre, a társadalmakra, változást tud hozni és új módon közelíti a kihívásokat, alkalmas lehet a Sozial Marie pályázatára. Érkezhet a civil, az állami vagy az üzleti szektorból. Kelet-Közép Európa legrégebbi társadalmi-innovációs pályázata ismét megnyílt és várja a jelentkezőket. A részletekről Tornóczi Zsófia, a díj hazai koordinátora mesélt. Magyarországon körülbelül minden harmadik hajléktalan állami gondozásban nőtt fel. Ez a drámai jövőkép fenyegeti azt a ma közel 23 ezer, családi háttér nélkül nevelkedő fiatalt is, akiket jelentős oktatási és munkaerőpiaci hátrányok sújtanak. A Világszép Alapítvány küldetése, hogy minden gyereknek legyen esélye a sikeres életkezdésre. Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk legújabb kampányukról, amely erre a kritikus élethelyzetre hívja fel a figyelmet: arra az ijesztő érzésre fókuszál, ami a 18. életévüket betöltő fiatalokra vár, amikor kikerülnek a rendszerből és magukra maradnak.

Mikor egy gyerek kórházba kerül, elveszti kapcsolatát iskolai közegével, ottani barátaival, egy új és ismeretlen helyzettel kell szembenéznie egész családjának. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány célja, hogy ebben a nehéz időben a nyelvtanulás nyújtotta sikerélménnyel, a játék eszközén keresztül a gyerekek barátai lehessenek, és enyhítsék nehézségeiket. Az amigók hiszik, hogy a barátságnak gyógyító ereje van. A 10. születésnapját tavaly ünneplő szervezet nemrég új kampányt indított. Raposa Renáta boldogság projektmenedzser a vendégünk. Egyetemi Klíma Roadshowt indított nemrég az UNICEF, amely során a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a klímaszorongás témaköreiben tartanak előadásokat és workshopokat elsősorban vidéki, egyetemi helyszíneken, ahol a klímapárbeszéd valóban megvalósulhat a fiatalok és a szakma között. Makara Eszter, a Klímahősök programvezetője mesélt a részletekről.

Szerethető és őszinte lenyomatai annak, hogy miért jó és miért kihívásos dolog ma fiatalnak lenni Magyarországon. A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság ’Valódi Arcok’ című kisfilmpályázatának 5 alkotását többnyire olyan fiatalok készítették, akiknek nincs különösebb filmes tapasztalata. Annál inkább aktívak és érzékenyek korosztályuk élethelyzetére, kihívásaira. Elsőként a győri Egy hajóban evezünk című filmről kérdeztük Fekete Jankát, aki baráti közösségük nézőpontjából mutatja be a vidékről városba költözés és a társadalmi mobilitás egyéni megéléseit, kihívásait és lehetőségeit. Janka szerint ami mindannyiuk közös megélése, az elveszettség érzése. A szombathelyi Sur/realism című kisfilm a fiatalok mindennapi félelmeiről szól, amolyan igazi "életérzés-film". Bakonyi Emma és a Kozma Szofi Vanda meséltek az alkotás folyamatáról.

A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.

2019 óta zajlik Zuglóban a Békés Otthon Program, amelynek keretében nyáron egy új kezdeményezés indult el. A célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy sajnos sokan közönyösen hátat fordítanak, ha tudomást szereznek arról, hogy egy családban bántalmazás történik, mondván, „ez nem én dolgom, intézzék egymás közt”. Az áldozatsegítő kampány során a szervezők a szakemberekhez, a lakossághoz és természetesen az áldozatokhoz is szólnak. Adler Kata, a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. prevenciós koordinátora avatott be a részletekbe. Minden fiatalnak jog van fiatalnak lenni, pedig sokaknak ez nem adatik meg. Van egy szakma, amely a fiatalok személyes, közösségi és társadalmi fejlődését segíti, amelynek alapértéke a sokféleség és a fiatalokkal való partnerség, a demokratikus részvétel ösztönzése és gyakorlása. Míg több országban ez a szakma stabil intézményi, jogi és költségvetési háttérrel működik, addig Magyarországon jellemzően civilek és önkéntesek tartják fenn, strukturális támogatás nélkül. Gulyás…