Bartók Rádió Podcast

Mi lehet a közös a roueni szépművészeti múzeum impresszionista kiállításában és a városligeti új léghajó látványában?

Műsorvezető: Bősze Ádám

Műsorvezető: Bősze Ádám

Gondolatok a műemlékek látogathatóságáról – az Emlékhelyek Napja, május 14-e alkalmából.

Műsorvezető: Bősze Ádám

Elment a klasszikus műveltség, a természetábrázolás és a logika lovagja – Herczeg János emlékére.

Műsorvezető: Bősze Ádám

Műsorvezető: Bősze Ádám

Tekinthető-e toposznak a passió? Hol keressük közkeletű toposzaink forrásvidékét?

Műsorvezető: Bősze Ádám

Műsorvezető: Bősze Ádám

Aminek még a hűlt helye is izgalmas: a tatai Várszínház históriája - a most felújított Esterházy-kastély új állandó kiállításának a részeként

Műsorvezető: Bősze Ádám

Otthonos életkép a pompásan felújított nádasdladányi kastélyból – avagy: gondolatok a hazai műemlékrekonstrukciós filozófiáról

A Néprajzi Múzeum napja, Xantus János igazgatóőrré történt kinevezésének 150. évfordulója alkalmából gondolatok a gyűjtemény új, városligeti épületéről.

Műsorvezető: Bősze Ádám

Egy Szinyei-szelfi margójára – avagy megbecsüljük-e eléggé az állandó gyűjteményeinkben látható magyar műveket?

Műsorvezető: Bősze Ádám

Műsorvezető: Bősze Ádám

Mit kívánjunk ismerősünknek a színházterem ajtajában? Avagy töprengés a kultúra szerepeiről – egy köszönés kapcsán.

A magyar kultúra napján: a Himnusz és a benne rejlő toposzok tudáskincse

Műsorvezető: Bősze Ádám

Műsorvezető: Bősze Ádám

Megérezheti-e a költő egy táj földrajzi értelemben vett „lelkét”, eredetét? Kemenesalja, a sági vulkán és Berzsenyi példája.

Műsorvezető: Bősze Ádám

Műsorvezető: Bősze Ádám

Úgy voltam benn, hogy kinn voltam – emlékezés Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára.

Génkapocs – avagy gondolatok egy négy generációs művészdinasztia kiállítása és Petőfi Sándor életpályája kapcsán a művészi tehetség örökölhetőségéről.

Emlékezés számtalan hangverseny- és koncerttermünk hangzásának Széchenyi-díjas tervezőjére, Kotschy András akusztikus-fizikusra.

Képes történeti műfajok - avagy miért áll hozzánk közel egy középkori freskóciklus éppúgy, mint a históriai képregények?

Édes Néném: Mitől válik egy magyar film a közbeszéd tárgyává – s mi nehezítheti mindezt? by MTVA Podcast

Magyarország első, kimondottan 1956-os tematikájú kiállítóhelye 5 éves lett – mi látható a Tóth Ilonka Szülőházban és Oktatóközpontban?

Nem kell félni a múzeumok világában sem a „marketing” kifejezéstől – csak jól kell tudni alkalmazni annak eszközeit; avagy: mi a „bükkábrányi kis fickó” sikerének titka?

Hit és önképzés – avagy a szellemi önművelés hagyományai a magyar művelődéstörténetben, kiemelten az idén száz éve született Pilinszkynél.

Ahogy ő néz, ahogy ő lát – Dobozi Eszter verssora szépen jellemzi két egyházi személyiség és művész iker-kiállítását a pesti belvárosi Hálóban.

Lehet-e a vírusveszély az ítész furkósbotja? Avagy: szabad-e a kritikusnak az általa nem kedvelt rendezvényt a pandémia szempontjából veszélyesnek bélyegezni? Nem árt-e ezzel általában a hazai kulturális programoknak?

Milyen Európa legkisebb véderőműve? S milyen következtetés vonható le a feliratából az európai kulturális örökséghez való viszonyunkról?

Kik és miben reménykedhetnek az európaiak kulturális örökséggel kapcsolatos büszkeségéről és elkötelezettségéről szóló felmérések kapcsán?

Mikor helyes és mikor szerencsétlen gondolatkísérlet a „mi lenne, ha ma élne” típusú szellemi játék?

Édes Néném: Világutazó magyarok új kiállításai by MTVA Podcast

Radnóti a reklámban, avagy "nem tudhatom", miért ragaszkodnak a reklámszakemberek a leghíresebb magyar versekhez.

A szecesszió az egyik legszerethetőbb művészeti irányzat – legalábbis számunkra, magyar művészetkedvelők számára – vajon miért?

Barabás Miklós teljes portré-életművét tartalmazó katalógust tervez a Nemzeti Portrétár, amelynek összeállításához - egy érdekes felhívásával - a hazai, sőt, a nemzetközi közvélemény segítségét is kéri.

Szerkesztői jegyzet a nyájimmunitás kifejezés helyettesíthetőségének a kérdése kapcsán a kultúra folytonosságáról, s pünkösdhöz közelítve a bárány-szimbolikáról.

„Ha a szerző neve nem szerepelne a mű borítóján, az ember el sem hinné, hogy ezt a darabot egy nő írta!" Ugye kíváncsiak kiről szólt ily „elismerően” a kritika? Ha igen, hallgassák meg a Zeneszerzőnők podcast utolsó részét, amelyből az is kiderül mivel magyarázták a kor ítészei a gyakori hangnemváltásokat a komponista műveiben.

Édes néném – szerkesztői jegyzet a magyar film hétvégéje alkalmából a filmipar járvány utáni újbóli nyitásának esélyeiről.

Megismerhetik a legnagyobb élő zeneszerzőt, akik meghallgatják a Zeneszerzőnők következő epizódját. Ha kételkednek szavaimban, higgyenek azoknak a zeneszerzőknek, akik a BBC Music Magazine felmérésén rá szavaztak. Saariaho az elmúlt 10 évben már elnyerte a Grammy, a Polar és a Sonning zenei díjat.

Gondolatok a Föld napja elé: művészeket ihlető természet – műveket alkotó élőlények a természetből, Böbétől Pierre Brassau-ig

Ethel Smyth 1858-ban Dél-Angliában született. Tábornok apja ellenezte zeneszerzői ambícióit, így gyorsan megtanulta, hogy erős kézzel kell érvényesítenie akaratát. Még fiatalon úgy döntött, hogy éhségsztrájkba kezd, hogy zenei tanulmányokat folytathasson a lipcsei főiskolán, amely sikerült is neki. A műsorból azt is megtudhatják, hogy miért hagyta ott mégis a főiskolát, miért került börtönbe, miért nem hallhatta a tiszteletére rendezett díszhangversenyt és mivel lepte meg a zeneszerzőnőt V. György brit király.

Barbara Strozzi 1619-ben született egyedülálló anya gyermekeként. Zenéje komoly kihívást jelentett az előadóknak, mert új és izgalmas módon alkalmazta az emberi hang teljes skáláját. Karrierje és posztumusz hírneve elsősorban annak köszönhető, hogy ő volt korának az a zeneszerzője, akinek legtöbb műve nyomtatásban is megjelent. A műsorból azt is kiderül, ki lehetett Barbara titokzatos apja.